:

Rendhagyó szabadtéri földrajzóra, Virág Magdolna, BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum

“A hazánk kőzeteit és nyersanyagait bemutató Kőpark tanösvényen a helyszín adottságait kihasználva „Szabadtéri szabadulószobát” készítettem, melynek állomásai jellemzően a főbb kőzetek és ásványi nyersanyagok voltak. Az információkat tartalmazó papírtekercseket kis műanyag hengerekbe helyeztem, melyeket a bemutatni kívánt kőzetek közvetlen környezetében rejtettem el. Készítettem egy kezdő leírást, amely röviden a tanösvényt és a barlang felszínén kialakított természetvédelmi területet is bemutatja, és a végén segítséget nyújt az első állomás helyszínének megtalálásához. Miután a diákok rátaláltak a műanyag hengerre, abban elolvashatták az első állomásra vonatkozó információkat, és annak végén megkapták a következő állomás helyszínét, stb. Az egyes állomások felkeresésével és ott az ismeretek elolvasásával, majd a kőzet tanulmányozásával a valóságos helyszínen önállóan fedezhették fel és figyelhették meg az egyes ásványok, ősmaradványok, kőzetek és ásványkincsek jellemzőit. A felkeresendő kőzetek sorrendben a legidősebbel kezdődtek, fokozatosan fiatalodtak, és a legfiatalabbal végződtek.”

Tanulási eredmény: “Alkalmazza és használja a korábban már megszerzett tudását a látnivalók beazonosításakor, megfigyelésekor.”

Tanulói önértékelés: “Tetszett, hogy voltak cetlik, amiről többet megtudhattunk egy-egy példányról. Engem például nagyon meglepett, hogy ott álhattam egy 400 millió éves kő mellett. Még belegondolni is durva, hogy milyen öregek, pedig biztos vagyok benne, hogy nap mint nap találkozom hasonlóan ilyen idős kövekkel, és nem is tudok róla. Nekem nagyon tetszett, csak sajnáltam, hogy úgy sütött nap. Sajnos elterelte a figyelmemet a meleg idő.”

 

Sportos kihívások, Demetrovics Borbála, BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum

“A tanórákon szerettem volna, ha megismerkednek a kihívások nyújtotta lehetőségekkel, és közös érdeklődés alapján csoportokba rendeződve maguknak találnak ki egy olyan kihívást, amit szívesen végeznének akár a nyári szünetben. Ennek megfelelően a témával foglalkozó órák rendhagyóbbra sikeredtek, hiszen az elmélet – gyakorlat aránya kissé eltolódott az elmélet javára a szokásos testnevelés órákhoz képest. Három órát szántam a kivitelezésre. Sutori.com-on készített idővonallal igyekeztem mederben tartani az óra folyamatát. Elsőként a tanulók asszociációiból létrejövő szófelhő alapján beszélgettünk, kinek milyen tapasztalata vagy elképzelése van a sportos kihívás szó kapcsán. Átgondoltuk, hogy melyik társítás, hogyan függhet össze egy-egy ilyen küzdelemmel. Melyek azok, amik pozitívan csengenek, találunk-e olyat, ami a nehézségére, kellemetlen mivoltára utal egy-egy ilyen versengésnek. Ebből a beszélgetésből kaptunk egy képet a csoport ismereteiről, tapasztalatairól. Következő állomásként megnéztünk egy videót, melyben egy férfi egy évéről mesél, melynek minden napján futott. Majd egy otthon végezhető versengéseket (physical challenges) gyűjtő YouTube csatornáról választottunk egy rövid anyagot.”

Tanulási eredmény: “Képesek összeállítani és bemutatni mozgásos gyakorlatokat egy adott izom képességeinek kialakításához.”

Tanulói önértékelés: “Más órákon is szoktunk csoportmunkában tanulni. Tesin egy kicsit furcsább ez a munkamegosztás. Néha jobb, ha nem nekem kell gondolkozni, csak csinálni a feladatot. Azért motivált, hogy teljesen magamnak tervezhetem az edzésemet. Jó volt, hogy mindenkinek volt feladata a csapatban. A többiek kihívásai közül is volt, ami tetszett. A miénkhez még jól jött volna egy kis idő.”